Bizonyos területeken nincs több hely a fotovoltaikus (PV) rendszerek hálózatra csatlakoztatására. Akkor miért telepítünk ennyit? Valóban ilyen nagy a kereslet?
Az emberek gyakran kritizálják a napelemes és szélenergiát, mondván, hogy az „szemétáram”, amely akkor is elérhető, amikor nincs rá szükség, és akkor sem, amikor szükség van rá, ami jelentős hatással van a hálózatra. Az iparág ráadásul rendkívül versenyképes. Érdemes még ezen a területen dolgozni?
Itt félreértés van. Az idén februárban megrendezett Megújuló Energia Fejlesztési Elemző Konferencia szerint a szélenergia átlagos kihasználási aránya 96,8%, a fotovoltaikus energiaé pedig 98,3%. Ezek a kihasználási arányok nagyon magasak, ami azt jelenti, hogy szinte az összes megtermelt villamos energiát felhasználják, és jelenleg nincs probléma a szél- vagy fotovoltaikus energiatermelés korlátozásával. 2024 első negyedévében a megújuló energia beépített kapacitása meghaladta az 1,585 milliárd kilowattot, amelyből a szél- és fotovoltaikus energia 1,1 milliárd kilowattot tett ki, ami a teljes beépített kapacitás 52,9%-át teszi ki. 2060-ra a szél- és fotovoltaikus energia beépített kapacitása várhatóan eléri a 6 milliárd kilowattot. Ennek a célnak az eléréséhez évente 150 millió kilowatt beépített kapacitást kell növelnünk. Jelentős probléma azonban, hogy a nagy villamosenergia-igényű területeken gyakran nincs hely a telepítésekhez, míg a helyhiányos területeken nincs fogyasztási kapacitás. Ezért új ultranagyfeszültségű (UHV) vezetékeket, elosztóhálózatokat és tárolórendszereket kell kiépíteni a különböző időszakokra.
2024-re a villamosenergia-hálózati szektorba történő globális befektetések várhatóan elérik a 400 milliárd dollárt, amelyből több mint 50 milliárd dollárt fektetnek be akkumulátoros tárolási technológiába, amelynek 80%-a hazánkba irányul. Ez rávilágít az új energiafejlesztések egyre nyilvánvalóbb hatására a gazdasági növekedésre.
A Nemzetközi Energiaügynökség éves világszintű energiabefektetési jelentése szerint a globális energiabefektetések 2024-ben először haladják meg a 3 billió dollárt, ebből 2 billió dollár a tisztaenergia-iparba kerül, beleértve a megújuló energiát, az elektromos járműveket, az atomenergiát és az energiatárolást. Kína önmagában várhatóan 675 milliárd dollárt fog befektetni, ami megegyezik az Egyesült Államok és az EU együttes beruházásaival. Kína, az Egyesült Államok és az EU együttesen a globális tisztaenergia-befektetések kétharmadát teszi majd ki 2024-ben.
Az energiabiztonsági átalakulás és a kettős szén-dioxid-stratégia által vezérelt gazdasági növekedés szempontjából kétségtelenül kulcsfontosságú az új energiaforrások fejlesztése. Ezért hangsúlyozzák a szén-dioxid-csúcs kísérleti városi tervei a fotovoltaikus rendszerek maximalizálását, és ezért látunk olyan kezdeményezéseket, mint a „100 megye, 1000 város és 10 000 falu” projekt, amely olyan intézkedéseket foglal magában, mint a „Szélakció”, a „Napfényakció”, az új energiahordozók vidéki területekre juttatása és a töltőállomások falusi lefedettsége.
