Az elsivatagosodás problémája egyre súlyosbodik az emberi tevékenység és a globális klímaváltozás gyorsulása miatt. Az elsivatagosodás elleni küzdelem nem tűr halogatást, mivel Kína elsivatagosodott területe ma már 2,62 millió négyzetkilométer, ami az ország teljes szárazföldi területének 27,4%-a. Hogyan lehet kreatív és hatékony kormányzási módszert kidolgozni? A fotovoltaikus homokszabályozás a közelmúltban jelent meg, és hatékony módszernek bizonyult az elsivatagosodás megfékezésére Kínában, valamint az új energiaforrások integrációjára és fejlesztésére.
A globalizáció klímaváltozás elleni küzdelmére és a környezetbarát fejlődés előmozdítására irányuló erőfeszítéseinek fényében Kína agresszívan vizsgálja az elsivatagosodás megfékezésére irányuló új megközelítéseket. Kína elsivatagosodás elleni erőfeszítései egyre inkább a fotovoltaikus homokszabályozásra támaszkodnak, amely egy olyan irányítási modell, amely az új energiaforrások fejlesztését az elsivatagosodás megelőzésével és kezelésével ötvözi.
A sivatagi területeken a fotovoltaikus erőművek építését, a napenergia-termeléssel párosítva, fotovoltaikus homokszabályozásnak nevezik. Ez a technika megköti a homokos talajt, csökkenti a homok invázióját, és fokozatosan helyreállítja a sivatagi ökológiát. Ezenkívül szárazságtűrő növényeket ültetnek és homokgátakat építenek.
„A »kettős szén« kontextusában az új energiaipar virágzik és gyorsan fejlődik a homokos területeken.” Sun Guoji, az Állami Erdészeti és Gyepterületi Hivatal Elsivatagosodás Megelőzési és Ellenőrzési Osztályának igazgatója a Kínai Homokszabályozási és Homokipari Társaság Napelemes Homokszabályozási Szakmai Bizottságának alakuló ülésén, 2023. november 5-én kijelentette, hogy a napelemes homokszabályozás nemcsak az ökológiai környezetet javítja, hanem elősegíti az új energiaiparágak növekedését is, és számos mindenki számára előnyös helyzetet teremt társadalmi, gazdasági és ökológiai előnyök tekintetében.
Figyelemre méltó a fotovoltaikus homokszabályozás fejlődése Kínában. Kína fotovoltaikus homokszabályozási projekteket támogat az elsivatagosodási övezetekben, mint például Belső-Mongólia, Ningxia, Hszincsiang és más régiók, hogy kihasználja a tiszta energia és a környezetvédelem előnyeit. Ezek közül a belső-mongóliai Kubuqi-sivatagban zajló fotovoltaikus homokszabályozási projekt a világ legnagyobbjává nőtte ki magát, összesen 5,5 milliárd jüan beruházást igényel, és becslések szerint évi 1 milliárd kWh energiát termel, potenciálisan 200 000 hektárnyi homok megkötésére alkalmas.
Habár a fotovoltaikus homokszabályozás lenyűgöző eredményeket hozott, még mindig számos akadályt kell leküzdeni. „A homokszabályozási technológiát tovább kell fejleszteni, a fotovoltaikus energiatermelés hatékonyságának és a sivatag hatékony irányításának biztosítása érdekében továbbra is tudományos kutatásokra és tanulmányokra van szükség” – nyilatkozta Yang Wenbin, a Kínai Erdészeti Kutatóakadémia homokszabályozási vezető szakértője. Továbbá a fotovoltaikus homokszabályozási projekt a földhöz, a vízkészletekhez és más erőforrásokhoz kapcsolódó akadályokba ütközik.
Több szakértő is kijelentette, hogy a kihívások ellenére még mindig sok ígéret rejlik a fotovoltaikus homokszabályozásban. A fotovoltaikus homokszabályozási projekt gazdasági előnyei idővel, a fotovoltaikus technológia fejlődésével és Kína új energiapolitikájának finomításával fognak megvalósulni.
„A sivatagi területen fejenként 10 kilowatt fotovoltaikus energia szlogenjét tűztük ki célul, azzal a céllal, hogy egy átfogó kísérleti fotovoltaikus területet hozzunk létre az ökológiai helyreállítás és a fotovoltaikus vidék revitalizációja érdekében.” – mutatták be He Jijiang, a Tsinghua Egyetem Energiaátmeneti és Társadalmi Fejlődési Kutatóközpontjának ügyvezető igazgatóhelyettese. Több fénnyel, kevesebb vízzel, új technológiával, nagy hatékonysággal és ipari előnyökkel a „fotovoltaikus + kompozit hasznosítás” inkább a sivatagi területek ipari fejlesztésére szolgál, hogy a szárnyak szárnyra kapjanak. Ez a terület a sivatag új választásává vált.
A fotovoltaikus homokszabályozás, mint az elsivatagosodás megelőzésének élvonalbeli technikája, segít javítani a természeti környezetet és elősegíti az új energiaszektor növekedését. A fotovoltaikus homokkezelés a jövőben egyre fontosabbá válik Kína elsivatagosodás elleni küzdelemre és új energiaforrások előállítására irányuló erőfeszítései szempontjából. A fotovoltaikus homokszabályozás nagy ígéretet mutat majd az éghajlatváltozás kezelésében és a környezetbarát növekedés előmozdításában.
Áttérés az „ipari homokszabályozásról” az „ökológiai homokszabályozásra”
A gondosan elrendezett napelemek, mint a villogó fények folyamatos „óceánja” a Góbi-sivatag kiterjedésében, lenyűgözik a szemlélőket az emberi értelem és a természet erejének tökéletes fúziója láttán. Ez az „óceán” egy törhetetlen „páncélnak” tűnik, amelyet kifejezetten a Föld számára építettek, és amely a sivatag ökológiai egyensúlyát védi.
A Góbi-sivatag és a napelemek alatti buja fű egészen más látványt nyújt. A juhok korábban el sem tudták képzelni, hogy pihennek és legelésznek ebben az oázisban, de a fotovoltaikus homokszabályozásnak köszönhetően most már mindez lehetséges.
Kína három északi régiója magában foglalja az ország elsivatagosodott területének nagy részét, amely szorosan kapcsolódik a gazdaságilag hátrányos helyzetű és kisebbségek lakta területekhez. Több mint 600 000 négyzetkilométernyi elsivatagosodott földterület, azaz az ország teljes elsivatagosodott területének 23,3%-a található Belső-Mongóliában. Ez az autonóm terület teljes területének 51,5%-át teszi ki.
Víztakarékos öntöző- és fotovoltaikus terepi állomások a szél és a homok felhalmozódásának csökkentése érdekében. A pekingi állami energiaipari beruházás Dengkou I és II fotovoltaikus homokszabályozási projektje számos kreatív kezdeményezésen keresztül mutatta be a fotovoltaikus homokszabályozási gyakorlatokat. „A Dengkou I és II fotovoltaikus homokszabályozási projekt 2400 hektár homokot kezel, 45 000 tonna hagyományos szenet takarít meg, 120 000 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és évente 120 millió kWh zöld energiát termel. Emellett 10%-kal csökkenti a poros időjárást. A Dengkou megyei önkormányzattal együttműködve megépítjük a Jinsha fotovoltaikus erőművet, egy olyan várost, amelynek célja a szegénység csökkentése, a regionális vállalkozások növekedésének előmozdítása és a több mint 500 helyi munkahely problémájának megoldása.” – mondta Wang.
Annak érdekében, hogy új stratégiákat dolgozzon ki a homok megelőzésére és szabályozására az óceánon keresztül, valamint folyamatosan új demonstrációs hatásokat tegyen közzé, Dengkou gyakorolta a homokszabályozási modell feltárását.
2017-ben az NDRC Beijing részt vett az ENSZ harmadik Környezetvédelmi Közgyűlésén, amelyet a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság ajánlására Kenyában rendeztek. Ott a Bizottság főelőadásként ismerte el a "Dengkou fotovoltaikus homokszabályozási modellt". 2022-ben elindították a Dengkou három és négy fotovoltaikus homokszabályozási projektjeit azzal a céllal, hogy több tapasztalatot szerezzenek a napenergiával termelt homokszabályozásban. Az új energia- és ökológiai integráció fejlesztése területén elismerték a homok és a homokszabályozási modell újszerű megközelítését. A Dengkou fotovoltaikus homokszabályozási projekt 2022-ben lép a harmadik és negyedik fázisába, bővítve a napenergiával termelt homokszabályozásban szerzett tapasztalatait, és előmozdítva az új energia- és ökológiai integráció kiépítésére irányuló folyamatos erőfeszítéseit.
Az Ulanbuh-sivatagban működő fotovoltaikus homokszabályozó projekt 370 000 kilowattra nőtt, így a régió új energia-ökológiai integrációs projektjének legnagyobb, legjobban teljesítő és legstandardabb példája. Gyakorlatilag elhozta az elmozdulást a „homok be, emberek ki” elvről az „emberek be, homok ki” elvre.
Ez a Góbi-sivatagban található „kék óceán” nemcsak tiszta áramot biztosít, hanem végtelen reményt is táplál. Az Állami Energiabefektetési Társaság (SIPC) fenntartható homokszabályozási modellje, az „elsivatagosodás ökológiai gazdálkodása + zöld energia ökológiai ipar” továbbra is szorgalmazza az elsivatagosodás szabályozásának integrációját az új energiaiparral és a magas színvonalú fejlesztésekkel, valamint az „ipari homokszabályozásról” az „ökológiai homokszabályozásra” való áttérést. Az „ökológiai homokszabályozás” felváltotta az „ipari homokszabályozást”.
„Ösztönözni fogjuk az elsivatagosodott területek iparágainak átalakítását és korszerűsítését, fenntartható ipari ökológiai láncot építünk, és arra törekszünk, hogy az új korszakban új csodát teremtsünk Kína homokszabályozásában.” Az ember és a természet harmóniában él együtt, és Önök fényesebb jövőt teremthetnek.
